A nyomtávszélesítő egy népszerű tuning az autósportban. Azért hívták életre, hogy stabilabbá tegyék a versenyautót. Könnyű belátni, hogy minél szélesebb két ponton támaszkodik az autó, annál nehezebb felborítani.
Tuningnál, mindig az átgondolt, bevált dolgokat használjuk, mert könnyű elrontani a futómű geometriát egy hibás alkatrésszel. Nem megfelelően méretezett szélesítés ront a kormánylegördülési szögön és ha pl:útpadkáról lehajt az ember, akkor a változó kerék ellenállás nem az útra fogja visszatéríteni a járművet, hanem le. Az anyagminőségben pedig nem lehet kompromisszumot kötni. Gondolhatnánk, hogy akkor miért nem készül acélból?! Mert a nagy rugózatlan tömeggel a lengéscsillapítót csapnánk be! Azt egy bizonyos tömeghez és egy bizonyos rugóállandóhoz méretezték, egyszerűen elpattogna az útról.
Valójában a kerékagy és a kerék közé tesznek egy hézagolást. Ilyenkor természetesen hosszabb csavart is kell alkalmazni, de nem ám akár milyet! Mángorolt, edzett acél csavart, mert ilyenkor nagyobb terhet kap, sőt egy bizonyos méret felett, már nem is lehet nyomtávszélesítőt alkalmazni, mert a túl hosszú tőcsavarok egyszerűen gyöngék lennének. Olyankor osztókör módosítót kell használni. Lényegét tekintve ugyan úgy néz ki, csak az alap furatok süllyesztve vannak és szögelfordulással új menetet kell bele esztergálni. Drágább megoldás, de lényegében korlátlan szélesítést lehet megvalósítani vele. A smart sajnos nagyon speciális, mert a világon semmi más nem jó hozzá ezzel a hármas kerékcsavarjával.
A közhiedelemmel ellentétben nem károsítja mérhetően a kerékcsapágyat! Gondoljunk csak bele, a csapágy síkja és a kerék felfekvési középpontja között gyárilag is van távolság. Ez az erőkar terheli egy irányba a csapágyat. Ha ezen a távolságon módosítunk csupán elenyésző mértékben nő a terhelés. De a csapágy amúgy is annyira túl van méretezve, hogy nagy ütéseknek is ellenálljon, pl: kátyúba hajtás. A csapágyat egy dolog teszi tönkre: ha a tömítő él elöregszik, a zsír kifolyik, a víz pedig bejut.
